A Hunyadi László nem a legelső magyar opera, de kétségkívül az első olyan magyar opera, amely bemutatója óta (1844) megszakítás nélkül mindmáig a hazai repertoár becses és népszerű darabja. Mert ha akadt is egykorú kritikus, aki "jeles történeti hőseink" lealacsonyítását, "a paródia gúny- és szégyenpadját" vélte felismerni Erkel Ferenc és Egressy Béni történelmi dalművében, azért a reformkori közönség rögtön szívébe zárta a Hunyadiak korát megidéző operát, s inkább azonosult azzal a lelkesen méltató véleménnyel, miszerint a Hunyadi László az "első talpkő", amelyre a "magyar zenedicsőség Walhallája" majdan felépül. A nemzeti történelem es a nemzeti jellegűnek elfogadott zene sikeres párosítása hamar maga is a történelem részévé vált, hiszen 1848. március 15-e estéjen a Nemzeti Színház színpadán és nézőtéren (rögtönzött formában) felhangzott az azóta is megannyiszor külön életre kelő kórusszám, a Meghalt a cselszövő.
Az Operaház friss bemutatója színpadi felfogásában nem a poros középkort ígéri, inkább a mű politikai-érzelmi síkját használja a történet és a szerző üzeneteinek átadásához.
Opera három felvonásban, magyar nyelven
Szereplők:
V. László: Pataki Potyók Dániel, Nyári Zoltán, Mukk József, Megyesi Zoltán, Daróczi Tamás
Cillei Ulrik: Szvétek László, Cser Krisztián, Szüle Tamás
Szilagyi Erzsébet: Fodor Beatrix, Rálik Szilvia, Bazsinka Zsuzsanna, Kolonits Klára
Hunyadi László: Fekete Attila, Kiss B. Atilla, Balczó Péter, Pataki Adorján
Hunyadi Mátyás: Schöck Atala, Balga Gabriella, Simon Krisztina, Várhelyi Éva
Gara Nádor: Kálmándi Mihály, Perencz Béla, Berczelly István, Gurbán János
Gara Maria: Miklósa Erika, Kriszta Kinga, Kertesi Ingrid, Szakács Ildikó
Szilagyi Mihály: Ambrus Ákos, Sárkány Kázmér
Rozgonyi: Hábetler András, Káldi Kiss András
Karmester: Héja Domonkos, Köteles Géza,Török Géza, Kollár Imre, Hámori Máté, Notis Georgiou
Szövegíró: Egressy Béni
Diszlettervező: Libor Katalin
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Koreografus: Kovács Gergely Csanád