A magyar drámairodalom klasszikus remekműve, a boldogságkeresés csodálatos meséje szokatlan megközelítésben, egyszerű színházi nyelven, de játékos eszközökkel kerül színpadra. A házi színpadi előadást az Újvidéki Színház fiatal rendezője, Puskás Zoltán rendezi.
"A Ma emberének is alapélménye az "elvágyódás" egy magasabb rendű világba, ahol a gondok megszűnnek vagy megszűnni látszanak. A vágy, az elvágyódás minden ember, de különösen a fiatalok természetes megnyilatkozása, hogy megkeressék életük értelmét és helyüket a világban. A nagy tanulság mégis az, hogy mindenkinek a valóságba kell visszatérnie, hogy vágyait realizálhassa. Vörösmarty annyira "örök emberi" vonásokat tár fel ebben a műben, hogy szinte természetes módon illeszthető "minden korokon túl" számunkra a mai fiatalság ösztönéhez és világához." - írja Harag György a Csongor és Tünde rendezése kapcsán.
Csongor, ifjú hős: Józan László
Balga, földmívelő, utóbb Csongor szolgája: Csőre Gábor
Tünde, tündérleány: Tornyi Ildikó
Ilma, Balga hitvese, Tünde szolgálója: Péter Kata
Mirígy, boszorkány: Pap Vera
Ledér: Majsai-Nyilas Tünde
Éj: Venczel Vera
Kurrah, ördögfi/Kalmár: Nagy Dániel Viktor E.H.
Berreh, ördögfi/Tudós: Ágoston Péter E.H.
Duzzog, ördögfi/Fejedelem: Papp Dániel
Ügyelő: Kuti László
Súgó: Gál Tünde
A rendező munkatársa: D. Mucsi Zoltán
Díszlet és jelmez: Csík György
Zene: Erős Ervin; Andrés Mariano Ortega
Koreográfus: Gyenes Ildikó
Dramaturg: Garai Judit