Lángoló kerékpár

Színmű

A darab szereplői egy három generációból álló család:
Fásult Nénike tolókocsiban, a nagymama, a mechanikus igavonóállat anya, Aranka és a Pici Jégkislány, aki mindent most tölt le a netről, valamint Edina, a szomszédasszony, aki egy dagadt disznó, egy Rendező, akinek A lovagló ló c. filmje az összes díjat besöpörte, bár még el sem készült, egy show Programvezetőnője, aki reméli, hogy ki tud menteni valakit egy folyóból vagy egy égő házból, csak legyen ott a stáb és a süket és vak Mónika, akinek a leomló pixelek között eltávolították a köldökét.

Mindegyikük egy más-más párhuzamos valóság által formált külön világban él. Vagy nem...

Mit jelent szembenézni történelmi örökségünkkel? Vagyis mit jelenthetne, ha megtennénk, ha mernénk szembesülni egykori tetteinkkel, döntéseinkkel, múltunkkal? A Lángoló kerékpár c. előadás tényeket kíván felmutatni a mai magyar helyzetről és ennek közvetlen előzményéről, a második világháborúról. Mindezt olyan érzékenységgel és iróniával, hogy észre sem vesszük és kicsordul a könnyünk a nevetéstől vagy éppen a meghatottságtól...

Dorota Masłowska 17 évesen írta meg Lengyel-ruszki háború című regényét, amellyel egyből hatalmas nemzetközi sikert aratott. A Megvagyunk egymással (2009) c. darabját a berlini Schaubühne vezetője, Thomas Ostermeier rendelte meg. A darabot a lengyel Teatr folyóirat a 2009 év legérdekesebb kortárs lengyel drámájának választotta. Az eredeti színdarab a társadalomban jelen lévő teljes értetlenséget és elidegenedést a XX. századi lengyel történelem tükrében mutatja be, mely számtalan párhuzamosságot és megfelelést mutat a magyar történelemmel. A magyar változatban, melyet Kabai Lóránt dolgozott át, megjelenik a II. világháborús és a 2011-es Budapest is. Magyarországon a színdarabot először a Bárka Színház közönsége láthatja, Kamondi Zoltán rendezésében.

A mű egyik legérdekesebb aspektusa a nyelvezete. Masłowska mesteri módon ötvözi a családon belül a három korosztály jellegzetességeit: a popkultúra szlengjét a nemzeti szlogenekkel, ütköztetve a fogyasztói társadalom vágyait egy létminimum alatt élő család valóságával. Egyszerre rántja le a leplet a reklámok, a színes bulvárlapok, médiasztárok világának hazugságairól és az önigazoló, önáltató mítoszokról. A darab a nemzeti identitás, a múlthoz való viszony, illetve az attól való elhatárolódás rendkívül érdekes, humoros nyelvi fordulatokkal teli abszurd drámája.

• Prózai színház
• Színház
• Színmű