Kálmán Imre

Csárdáskirálynő

Operett

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét méltán említik minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettjének.

Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján – színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban – föl ne csendülne Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája… legtöbbször a Csárdáskirálynő egyik slágere.

Bécsben, az 1915-ös premier helyszínén 533 estén át játszották, majd végigsöpört a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916. novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is.

Ritka kivételként tartják róla, hogy akár zene nélkül is remek színdarab lenne, ugyanis egy nagyon izgalmas családi dráma bomlik ki az események során a néző előtt. Természetesen a végén, mint ahogy azt az operettek törvényei követelik, minden jóra fordul.

Ehhez jönnek még a valóban örökké népszerű melódiák, melyről a korabeli kritikusok így írtak: “Kálmán a Csárdáskirálynőben ötvözni tudta a bécsi keringőt és a magával ragadó, temperamentumos magyar zenét. A remek számok nemcsak a népszerűséget biztosítják, de igazi zenei élményt is nyújtanak”…

Az operett legnagyobb slágereit mindenki ismeri: „A lányok, a lányok, a lányok angyalok…”, „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…”, „Álom, álom, édes álom…”, „Emlékszel még?”, „Te rongyos élet…”, „Az asszony összetör…”, „Húzzad csak kivilágos virradatig…” és természetesen „Hajmási Péter, Hajmási Pál”

Mondják, és joggal, az operett tradicionálisan magyar műfaj. Mondják, és azt is joggal, hogy sehol a világon nem adják elő olyan izgalmasan, temperamentumosan, játékosan, humorral és lírával telten az operetteket, mint nálunk. Ettől nehéz is a színpadra állítása. Rengeteg elvárásnak kell megfelelnie annak a színháznak, amelyik operett bemutatása mellett dönt. Különösen igaz ez a Csárdáskirálynő esetében.

Operett három felvonásban, két részben
Az előadás időtartama: 3 óra egy szünettel.

Jenbach Béla és Leo Stein szövegét, valamint Gábor Andor fordítását felhasználva mai színpadra alkalmazta: Peller Károly

ALKOTÓK, SZEREPOSZTÁS
Rendező: Gemza Péter

Vezényel: Makláry László/ Somogyi-Tóth Dániel

Sylvia
Nánási Helga / Vörös Edit / Nagy Kíra (cover)

Edwin
Haja Zsolt / Hoffmann Richárd

Bóni
Rózsa László / Kádár Szabolcs

Stázi
Nagy Kíra / Bódi Barbara

Anhilte, Edwin édesanyja
Bódi Marianna

Leopold, Stázi édesapja
Dánielfy Zsolt

Terka, az Orfeum lányainak vezetője
Oláh Zsuzsa Jászai-díjas / Oszvald Marika Kossuth- és Jászai-díjas

Kerekes Feri, az Orfeum tulajdonosa
Garay Nagy Tamás

Rohnsdorf, Edwin titkára
Vranyecz Artúr

Kiss, vendég az Orfeumban
Tisza Lajos Máté

Nagy, vendég az Orfeumban
Harsányi Tamás

Lili
Kis Eleonóra

Piri
Herczegfalvi Zsanett

Mici
Törő Krisztina

Főlakáj
Steuer Tibor

Táncosok
Gellén Lilla, Jeges Patrik, Kovács Nikolett, Pócsi Zsófia, Takács Petronella, Tóháti Szilvia Klaudia.

Közreműködik
a Kodály Filharmonikusok Debrecen, valamint a Csokonai Színház Énekkara

Díszlettervező
Debreczeni Borbála

Jelmeztervező
Mészáros Zsófia

Ügyelő
Horváth Ágnes

Súgó
Dihen Viktória

Rendezőasszisztens
Homonna Nóra

Korrepetítor
Kozma Dávid

Karigazgató
Gyülvészi Péter

Koreográfus
Szkáli Edina

Társrendező
Peller Károly

GALÉRIA
Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×