Nemzetek zenéje - Orosz est

Komolyzene

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Arenszkij és Csajkovszkij műveiből

A. Arenszkij: a-moll 2. vonósnégyes, op. 35
P. Csajkovszkij: d-moll vonós szextett („Firenzei emlék”), Op. 70

Anton Sztyepanovics Arenszkij(1861-1906)
„Minden amellett bizonyít, hogy életét a kicsapongások, részegeskedés és kártyázás őrölte fel, ennek ellenére meglehetősen termékeny zeneszerzői munkásságot fejtett ki. Egy időben elmebaj vett rajta erőt, amiből teljesen kigyógyult. A 90-es években elhagyta a moszkvai konzervatórium tanári állását, átköltözött Pétervárra, és nem sokkal Balakirev távozása után az udvari kórus vezetője lett. A kicsapongó élettel itt sem hagyott fel, noha kissé mérsékelte magát. Amikor a kórus élére Seremetyev grófot állították, Arenszkij irigylésre méltó helyzetbe került: az udvartartási minisztérium különleges ügyekkel megbízott tisztviselői közé sorolták, s öt-hatezer rubel nyugdíjat kapott, és idejét egészen a zeneszerzésnek szentelhette volna. Sokat foglalkozott komponálással, de ugyanakkor fokozott tempóban kezdte eltékozolni életét (…) Attól kezdve, hogy Pétervárott élt, mindig barátiak voltak kapcsolatai a beljajevi körrel, de mint zeneszerző távol tartotta magát, s ebben némileg Csajkovszkijra emlékeztetett. (…) Fiatal korában kissé a hatásom is érződött rajta, később Csajkovszkij befolyása alá került. Hamar el fogják felejteni ” – írta róla Rimszkij-Korszakov. Megjegyzése ugyan részben beteljesült, Arenszkij Csajkovszkijnak dedikált, rendkívüli fantáziával megkomponált vonósnégyese mégis képes nagy hatással lenni a mai közönségre.

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893), az egyetemes zenetörténelem egyik legkiemelkedőbb és egyik legismertebb alakja. A zenetörténészek ma Csajkovszkijt azon első orosz zeneszerzőnek tartják, akinek sikerült teljes mértékben elsajátítani a Beethoven és Schumann által megalapozott európai zenei hagyományokat. Tette ezt úgy, hogy közben nem mondott le a sajátos orosz miliőről, amelyben élt és alkotott. Holden és számos neves zenetörténész úgy tartja, hogy a valódi orosz klasszikus zene Csajkovszkijjal vette kezdetét, hiszen az őt megelőző zeneszerzők, elsősorban az Ötök az orosz ortodox egyház zenei hagyományaira építve alkottak, figyelmen kívül hagyva az európai zeneelméleti kánonokat. Orosz zenetörténészek véleménye szerint Csajkovszkij volt az első, aki hazájának zenéjét az európai színpadokra is eljuttatta, valóban ő volt az első orosz zeneköltő, akinek műveit az európai nagyközönség is megismerte.

A vonós hangszerekre írt szextettet 1890 nyarán, fél évvel a Csipkerózsika bemutatója és pár hónappal a Pikk Dáma komponálásának befejezése után alkotta a szerző. Több alkalommal is megfordult a reneszánsz művészet egyik szülőhelyén Firenzében, Itália, egyben a világ egyik legszebb városában. Aki nem ismeri a művet, a cím alapján akár valamilyen kedves, behízelgő zenére asszociálhat, azonban erről nincs szó. A zene zaklatottságát sokan sokféleképpen magyarázták, a mű kivételes helyet foglal el Csajkovszkij oeuvre-jében, e darabban a szenvedélyek kivételesen magas hőfokon izzanak. Élményeit zenei hangokkal megfestő pompás alkotása ez a szerzőnek, a vonós kamarazene egyik remeke.

Előadások
ÁPR.
18
2019
19:30
Nemzetek zenéje - Orosz est
Budapest, Uránia Díszterem
Több mint 5 jegy
 
ALKOTÓK, SZEREPOSZTÁS

Közreműködik:

Oláh Vilmos hegedű
Jász Pál hegedű
Máté Győző brácsa
Sipos Gábor brácsa
Sovány Rita gordonka
Szabó Péter gordonka

Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×