Váncsa István: A francia konyha másik arca

Borkultúra, gasztronómia

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Váncsa István előadása a francia konyhának arról a vetületéről szól, amelyet a külvilág nem igazán ismer, sőt néha a létezéséről se tud. A francia kulináriára gondolván eszünkbe jut a bouillabaisse, a cassoulet, a quiche Lorraine, a ratatouille, továbbá az olyanok, mint az osztriga, a kecskesajt, a különféle pâték, rillettes-ek és terrine-ek meg az effélék. Ez mind szép jó, a könyvben pedig megfelelő részletességgel vannak jelen, de akad itt sok olyasmi is, amiről az avatatlan külföldinek sejtelme sincs. Gondolnánk-e például, hogy a Rhône deltájában (ami olyan Provence-ban, mint nálunk a Hortobágy, csak vizesebb), különféle nyájak, gulyák és ménesek legelésznek, a tájegység jellemző étele pedig a gulyás? Neve b?uf ? la gardiane, vagy egyszerűen csak gardiane, azaz gulyás. Nem egészen olyan, mint a mienk, hanem inkább az erdélyi tokányokra hasonlít, viszont igen finom. Vagy gondolnánk-e, hogy Franciaország népe imádja a pacalt, tájegységenként eltérő módon főzi, egyik változat finomabb, mint a másik, zömük csípős, némelyik ránézésre az általunk ismertre hasonlít, íze viszont sokkal komplexebb és izgalmasabb? És mit szólunk ahhoz, hogy a francia szakács vagy háziasszony a nálunk kissé lenézett disznólábból (gyengébbek kedvéért sertésköröm) ünnepi asztalra illő ínyencfalatok hosszú sorát képes előállítani? Mindezekről és sok minden másról is szó lesz az előadásban, amely Váncsa István Lakoma. A francia konyha legfinomabb ételeiből című új könyvéhez (a Lakoma harmadik kötetéhez) kapcsolódik.

Előadások
Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×