Török Richárd emlékkiállítása

Kiállítás

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása
Török Richárd szobrászata egyedülálló jelenség a magyar művészetben. Lezárt és időtlen életmű, melyet alkotója a 20. század utolsó negyedében, egy kultúrpolitikai és ideológiai értelemben egyaránt széttartó, konfliktusokkal terhelt időszakban következetesen épített fel. Az átlátható és átjárható világ embere volt. Minden munkája a maga teljességében, mélységében és összetettségében izgatta. Költőinkről, íróinkról, a magyar és egyetemes kultúrát, történelmet alakító és gazdagító személyiségekről mintázott szobrai plasztikailag rendkívül árnyaltak, megjelenítő erejük lenyűgöző. 1985-ben Londonban, a Barbican kulturális központban állították föl a művész Bartók Béla bronzba öntött mellszobrát. Nemes felületek és emelkedettséget árasztó megjelenés jellemzi, a Bartók-féle „csak tiszta forrásból” gondolat plasztikai megfelelője. Mátyás király visegrádi szobra (1988) a tekintélyt parancsoló, erős, de megfáradt uralkodóról beszél. Kossuth és Széchenyi szobra New Yorkban, a magyar ENSZ palotában áll, mindkettő rendkívüli megszólító erővel bír. A kiállításon összevethetjük az ereje teljében lévő, európai értékrendben gondolkodó zseniális politikus és az elmegyógyintézetet megjárt „legnagyobb magyar” vonásait; egyiken sem találunk hamis pátoszt.

Török Szent István alakjába sűrítette mindazt, amit tisztelt és értéknek tartott. Első királyunk a legnagyobb példakép, István műve, megvalósított eszméi számára a legfőbb erkölcsi mérték. Államalapítónk ábrázolásai többnyire a konzervatív közízlésnek követik, annak igyekeznek megfelelni, heroizmust és méltóságot hordoznak. Török azonban nem a közízlés alá, hanem elé pozicionálta szobrait. Autonóm módon jelenítette meg az első királyt és szentet a magyar történelemben.

A Györkönyben megvalósult II. világháborús bronz emlékmű katartikus erejű, bronzba öntött mementó. Szűkszavú, döbbenetes élmény a kereszt formát öltő csonkult kar, a végsőkig elkínzott borostás arc, a halott katona lezárt szeme. Gyolccsal körbecsavarva a krisztusi szenvedésekre emlékeztet. Nem látjuk az elesettek és hősök ábrázolásának megszokott pátoszát. A mű II. világháborús emlékmű szobrászatunk egyik legőszintébb alkotása.

Utolsó műve a Befejezetlen Madonna (1992). Az anya szenvedése immár belenyugvássá nemesedik, a fájdalom átjárja lényét. Erőtlenül ölébe hulló kezével tartja gyermekét. Első pillantásra ezt és így látjuk. Szobrászi erejének köszönhetően átéljük a pieta teljes élményét, noha a gyermeket Török Richárd már nem készíthette el. 1993 januárjában váratlanul távozott közülünk. Szülei több mint tíz éven át eltökélten igyekeztek helyet találni a műveinek. Hittek abban, hogy a művek közzétételén keresztül találnak a művészetéhez méltó elhelyezést. Vasvár vállalta a megtisztelő feladatot, hogy egy emlékmúzeumban felelősséggel őrzi és bemutatja a műveket.

Benedek Katalin

kurátor: Mayer Marianna

Török Richárd emlékkiállítása honlapja

Előadások
10:00
18:00
Török Richárd emlékkiállítása
Műcsarnok
Több, mint 5 jegy
 
Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×