Bertolt Brecht

Galilei élete

Dráma

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Zsótér Sándor 1998 óta rendez Brechtet. Lenyűgözi a szerző okossága, gyakorlatiassága, élet- és főleg emberismerete, szabadsága, költészete szemérmes érzelmessége, nyitottsága és kíméletlensége. Brecht talán legszemélyesebb darabja a Galilei élete. Mért? Mert Galilei a kíváncsiságot testesíti meg. „Tudnom kell”

Brecht talán legszemélyesebb darabja a Galilei élete. Mért? Mert Galilei a kíváncsiságot testesíti meg. „Tudnom kell” – mondja kicsit szégyenkezve, védekezőn, amikor éppen tönkreteszi a lánya boldogságát, és az inkvizíció tiltása ellenére újra kísérletezésbe fog, hogy bebizonyítsa: a Föld forog a Nap körül. Személyes a „tudnom kell” gyötrelmes, és örömteli szenvedélye, a kételkedés saját eredményeiben is, a kísérletezés kudarcokkal teli hétköznapi robotja, a saját és mások életével való hazardírozás, a kisebb-nagyobb csalások, ravaszkodások és megalkuvások, és az ezekkel való szembenézés fájdalmas és kellemetlen józansága. És személyes az élet adta örömök tisztelete, legyen az evés, ivás, jó könyv, szép vers, új gondolat, a humor, bölcs irónia és a keserű önirónia.

A Galilein, mint majd minden darabján, folyamatosan dolgozott Brecht: 1938-1943 között, és azon is túl. Az utolsó változtatást Hirosima után tette meg. Galilei tanítványával való utolsó beszélgetésében a „tudnom kell” következményeire kérdez rá. A tudósok, az írástudók felelősségére. Az ősbemutató 1943-ban volt Zürichben. 47-ben Amerikában Charles Laughtonnal a főszerepben játszották. A darab németországi bemutatójára már csak a szerző halála után, 1957 januárjában került sor Brecht színházában, a Berliner Ensemble-ban.

Bertolt Brecht 1898. február 10-én született Augsburgban. Meghalt 1956. augusztus 14-én Berlinben. Költő, író, darabíró (ahogy magát nevezte), rendező, színházvezető, az epikus színház teoretikusa. Idegen pillantással tekintett a jól ismertre, szokatlannak mutatta a megszokottat, hogy ne vegyük természetesnek, amit természetesnek gondolunk, és öröknek, amit öröknek akarnak elhitetni velünk.

Zsótér Sándor 1998 óta rendez Brechtet. Lenyűgözi a szerző okossága, gyakorlatiassága, élet- és főleg emberismerete, szabadsága, költészete szemérmes érzelmessége, nyitottsága és kíméletlensége. Hogy a legkisebb szereplőnek is megvan a maga igazsága, hogy egyetlen mondatban is ott egy egész élet, hogy szinte minden mondat, vagyis minden cselekedet ellene szegül a másiknak. Hogy mindent megkérdőjelez. Hogy soha nem nyugszik. Magyarországon eddig a legtöbb Brecht-darabot Zsótér rendezte. Némelyiket többször is.

Vagy elégedetlenségből, vagy mert egy színész izgatja, vagy a darab mutatja magát másik oldaláról. A Galilei életét csinálta már 2002-ben a Szegedi Nemzeti Színház egyik játszóhelyén, a Tantusz Művelődési Házban, Király Leventével a címszerepben.

A mesterségét szenvedéllyel űző, azt minden elé és fölé helyező ember küzdelme önmagával és a világgal még sok titkot rejt magában. Jó lenne legalább némelyikükhöz közelebb kerülni. Ungár Júlia

Korhatár nélkül.
Szünet nélkül.

Előadások
JAN.
29
2019
19:30
Galilei élete
Kaszás Attila Terem
Több mint 5 jegy
 
ALKOTÓK, SZEREPOSZTÁS
Rendező: Zsótér Sándor

Galileo Galilei / A 39 éves Andrea Sarti: Trill Zsolt
A 73 éves Galilei: Törőcsik Mari / Trill Zsolt
Andrea Sarti / A bíboros inkvizítor / Az inkvizíció tisztviselője: ifj. Vidnyánszky Attila
Sarti, Galilei házvezetőnője / A 43 éves Virginia / Barberini bíboros, a későbbi VIII. Orbán pápa: Trokán Nóra m.v.
Virginia, Galilei lánya: Waskovics Andrea
Sagredo, Galilei barátja / A teológus / Vanni, vasöntő Kristán AttilaPriuli, kurátor / A filozófus / Christopher Clavius, asztronómus / Bellarmin bíboros, Filippo Mucius, tudós Mátyássy Bence
Cosmo de Medici / A dózse: Mészáros Martin
Agg bíboros: Koltai-Nagy Balázs
A kis barát: Nagy Márk
Lodovico Marsili: Szép Domán

GALÉRIA
Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×