Székely János

Caligula helytartója

Dráma

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Mit tehet Petronius, Szíria helytartója, ha Caligula arra kötelezi, hogy a jeruzsálemi zsinagógába a császár szobrát állíttassa be hatalmi szimbólumként? A Római Birodalom (jelképes) térhódítása súlyos vészteher az ottani zsidóságra nézve.

Petronius méltó ellenfélre lel a helyi főpap, Barakiás személyében, aki vitapartnereként lehetetlen morális helyzetbe hozza a rómait: egy nemzetet megsemmisíteni egy szobor miatt?

A lázadás és a lázítás nagyszerű drámája ez: képes-e Barakiás főpap szavakkal szétzúzni egy fennálló rendet, Caligula parancsát, felébredhet-e a helytartóban a kétely? Mert ha igen, nem csak e rend omlik össze, hanem egy megingathatatlannak vélt ember, Petronius is elbukik.

A megoldás Caligula lefizetésében rejlik, amit Barakiás, az övéi nevében fel is vállal. Aranyat kilószámra a császárnak! A küldönc hozza is a hírt: Caligula kiegyezik. Ám az utolsó pillanatban, egy besúgó által felfejtett árulás folytán, Róma ura megváltoztatja döntését: a szobornak be kell kerülnie a templomba. Petronius élete legnagyobb dilemmája elé kerül: vagy teljesíti Caligula parancsát, s ezzel egy népet semmisít meg, vagy ő maga pusztul el.

Székely János (1929–1992) erdélyi költő, író, drámaíró a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotója. Székely éppen a Caligula helytartója című 1972-es drámájával világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális (erdélyi) és aktuálpolitikai meghatározottságokon. Legjobb művei minden személyes vallomásszerűségük ellenére kifejezik a 20. századi ember transzcendens fogódzóktól való megfosztottságát éppúgy, mint ahogy korának közösségi sorskérdéseit is egyetemes igénnyel fogalmazzák meg.

A Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház az elkövetkező években arra vállalkozik, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak az utóbbi években háttérbe szorult életműveire programsorozattal, egy-egy fontos dráma bemutatásával felhívja a figyelmet: Weöres Sándorra, Németh Lászlóra, Illyés Gyulára, Márai Sándorra, Sütő Andrásra. A sor idén Székely Jánossal kezdődik, arra is emlékezve, hogy a Caligula helytartójának negyven éve Gyulán volt az ősbemutatója. A Nemzeti Színház ezzel a premierrel ünnepli a Magyar dráma napját.

Előadások
OKT.
18
Cs
19:00
Caligula helytartója
Gobbi Hilda Színpad
Elfogyott
 
OKT.
22
H
19:00
Caligula helytartója
Gobbi Hilda Színpad
Elfogyott
 
NOV.
19
H
19:00
Caligula helytartója
Gobbi Hilda Színpad
Több mint 5 jegy
 
NOV.
20
K
19:00
Caligula helytartója
Gobbi Hilda Színpad
Több mint 5 jegy
 
ALKOTÓK, SZEREPOSZTÁS
Rendező: Szász János

P. Petronius, római patrícius, Caligula szíriai helytartója: Trill Zsolt
Barakiás, a jeruzsálemi templom főpapja: Horváth Lajos Ottó
Decius, római lovag, caligula állandó követe: Rácz József
Lucius, fiatal római nemes, Petronius segédtisztje: Kristán Attila
Probus, egy másik segédtiszt: Bordás Roland
I. Agrippa, Palesztina királya: Bodrogi Gyula
Júdás, zsidó politikus, az államtanács tagja: Bölkény Balázs e.h.

Római katonák:
A Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának IV. éves színész hallgatói: Karácsony Gergely, Kisari Zalán, Kocsis Gábor, Kovács S.József, Szurcsík Ádám, Varga Máté
Zsidó előkelőségek:
Borbély Sándor, Dégi János, Kaló Kristóf, Korcsmáros András, Rékai Nándor

Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×