Rembrandt és tanítványai. Rajzok és rézkarcok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

Kiállítás

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Ünnepi nyitvatartás:
október 23. szerda, nemzeti ünnep: nyitva, belépés díjtalan, érkezési sorrendben november 1. péntek: nyitva

Rembrandt és tanítványai. Rajzok és rézkarcok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből.

2019. szeptember 20. – 2020.január 5.

Szépművészeti Múzeum, Michelangelo terem

Kamarakialítással emlékezik a Szépművészeti Múzeum Rembrandt halálának 350. évfordulójáról. A szeptember 20-án nyíló tárlat Rembrandtra, mint mesterre és tanítóra kívánja felhívni a figyelmet. A kiállítás teljes egészében a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének és Régi Képtárának anyagából valósul meg.

A Szépművészeti Múzeumban legutóbb 2006-ban nagy sikerű kiállításonláthatta a közönség a mester rajzait és rézkarcait (Rembrandt 400. Rézkarcok és rajzok), majd 2014/15-ben nagyszabású kiállítás nyílt Rembrandt és az arany évszázad címmel. AMagyar Nemzeti Galériában szeptember 22-én zár Az önarckép fantomja. Rembrandt 350 című kiállítás, amely a magyarországi neoavantgárd néhány immár klasszikusnak tekinthető Rembrandt-parafrázisát mutatja be.

Rembrandt és követőinek rajzaiból több mint 40 lapot őriz a múzeum Grafikai Gyűjteménye. A mester rézkarcaiból csaknem az összes lap megtalálható a gyűjteményben, miként a tanítványok rézkarcai is.

A mostani kiállítás – a nemzetközi tendenciákkal megegyezően, melyek a mester tanítványainak stiláris elkülönítését helyezik a kutatások fókuszába –, az évforduló alkalmából Rembrandt rajzait és rézkarcait tanítványok műveinek környezetében kívánja bemutatni. A rajzoktatás egyes területei – portré, akt, tájrajz, figuravázlat, narratív kompozíciók – alapján rendezett kamarakiállításon a művek bepillantást engednek Rembrandttanítói tevékenységébe és műhelyének működésébe. Ferdinand Bol, Gerbrand van den Eeckhout, Samuel van Hoogstraten és mások Budapesten őrzött lapjainak bemutatása a mester kezétől származó rajzok, rézkarcok kíséretében számos párhuzam, adott esetben izgalmas eltérés felfedezésére nyújt egyedülálló lehetőséget.

Rembrandt műhelye – amely csaknem ötven feljegyzett tanítványt vonzott –, a Carracciak bolognai akadémiájához hasonló, szabad iskolaként működött, ahová többnyire alapképzésüket elvégzett, kész művészek jelentkeztek. Céljuk a mesterrel való együttműködés során tudásuk tökéletesítése, elmélyítése volt. Teljesen elsajátították Rembrandt rajzstílusát, a mesterével megegyező rajztechnikákat – lavírozott toll- vagy ecsetrajz, barna tinta, kréta – alkalmaztak. Rembrandt környezetében lehetőségük volt az élő modell utáni rajzolás gyakorlására, miként azt a Grafikai Gyűjteményben őrzött rézkarcok (pl. Modellt rajzoló művész, Két férfi akt, és nő gyermekkel a háttérben) is bizonyítják.

A korábbi művészgenerációval és kortársaival – Pieter Paul Rubens, Anthony van Dyck – szemben Rembrandt nem utazott Itáliába. Hatalmas metszetgyűjteményének köszönhetően azonban behatóan tanulmányozhatta Leonardo, Raffaello, Tiziano műveit. A tájképművészet területén a velencei mesterek iránt tanúsított érdeklődését jelzi 16. századi velencei művésztől származó tájrajz, amely egykor Rembrandt birtokában volt, és amely a mester javításait hordozza.

Rembrandt fény-árnyék hatásokat és atmoszférikus viszonyokat különös érzékenységgel megjelenítő tájrajzain elsősorban a holland vidéketjelenítette meg (lásd: Holland ház erős fény-árnyékban, Holland ház napfényben). A korábbi haarlemi mesterek (Hendrick Goltzius, Esaias van de Velde) hagyományát követve bejárta a holland vidéket, Amszterdam környékét, és sétái alatt vázlatokat készített. Motívumgyűjtő sétáira a tanítványok iselkísérték, például Abraham Furnerius. A tanítvány Falusi utca fákkal és templommal rajza, amely egyértelműen Rembrandt 1640-es években kidolgozott kompozícióit követi, ugyancsak helyet kap a kiállítás tájrajz szekciójában.

Gyűjteményünk egyik kiemelkedő műalkotása az a Barent Fabritiusnaktulajdonított, gondosan kidolgozott, lavírozott rajz, amely Rembrandt Zsuzsanna a fürdőben c. főművének (Berlin, Gemäldegalerie) egy korábbi verzióját őrizte meg. Mivel Rembrandt ezt a festményét többször átfestette, a budapesti lap különleges értékű művészettörténeti dokumentum.

Rembrandt azonban tanítványait mindenek előtt a szolgai másolástól eltérő, önálló komponálásra bátorította. Ennek begyakorlása céljából a tanítványokvariációkat készítettek Rembrandt műveiből kiindulva.Ferdinand Bol rajza (Az angyal megjelenik Manoahnak és feleségének) például Rembrandt Rotterdamban őrzött, azonos témájú kompozíciójának változata (Museum Boijmans-van Beuningen).

Rembrandt történeti festészete a színházművészetből is táplálkozott. Amikoraz amszterdami Van Campen színház 1659-ben színre vitte Joannes Serwouters Eszter, avagy a zsidók megszabadítása c. darabját, Rembrandt nem sokkal később elkészítette Eszter lakomája c. festményét a színdarab megrendelője számára. A festményen feltűnő karakterek és díszletek egy ismeretlen tanítvány gyűjteményünkben őrzött kvalitásos lapján is megjelennek, eltérő beállításban.

Rembrandt ú.n. „élet után” („naer het leven”) rajzolt zsánerjeleneteinek,rézkarcainak realizmusa, karakteres jellemábrázolása páratlan (lásd: Asszony síró gyermekkel és kutyával). A társdalom peremén élőkoldusok ábrázolásához az inspirációt Rembrandt közvetlen környezetéből ésJacques Callot koldusokat ábrázoló rézkarcsorozatából(Koldusok / Les Geux, 1622) merítette (például: A falábú koldus). A tanítványok ebben is igyekeztek követni őt. Miként az utca embereiről készített vázlatrajzok sora jelzi, ők is gyakorolták az élet utáni rajzolást, és sokszor közös modellekről dolgoztak.

A kiállítás kurátora Tóth Bernadett, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének művészettörténésze.

A belépő az állandó tárlatok díjtalan látogatását is magába foglalja.
Előadások
10:00
17:00
Rembrandt és tanítványai. Rajzok és rézkarcok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből
Szépművészeti Múzeum
Több mint 10 jegy
 
Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×