A Csárdáskirálynő

Operett

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján föl ne csendülne - színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban - Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája. S kétségtelen, legtöbbször A Csárdáskirálynő dallamai hangzanak fel, mellyel a zeneszerző kiérdemelte az első helyet kora vezető operett-komponistái között! Nem véletlenül játszották az 1915-ös premier helyszínén, Bécsben 533 estén át, majd söpört végig a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916 novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is. Kálmán muzsikájáról itt az angol szövegkönyvet készítő P. G. Wodehouse nyilatkozta: "A Csárdáskirálynő nemcsak e tehetséges magyar ember művei közül emelkedik ki, hanem egyenesen minden idők legjobb zenéje!"

A történet egy reménytelennek látszó szerelemről szól. Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeumcsillagért, de arisztokrata családja ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot. A szülők mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelő leányzót, Stázi komteszt válassza élettársául - ezért Vereczky Szilviának, a sanzonettnek New York-i szerződést intéznek. Ám a szerelmesek érdekében szövetkezik a kedves, bolondos Bóni gróf, az orfeum főpincére, Miska és ikertestvére, Alfonz, a Lippert-Weilersheim-ház főkomornikja, valamint Feri bácsi, Bóni orfeumi barátja. Főképpen ő mozgatja a szálakat: a pár jövőjének érdekében még egykori szerelmét, Edvin édesanyját is hajlandó leleplezni…

A Budapesti Operettszínház előadása - hasonlóan az ősbemutatót követő sikerszériához - a magyar főváros után végigjárta az egész világot. Állva tapsolt a produkciónak Tokió, Róma, München, Amszterdam, Berlin és Tel-Aviv közönsége, Salzburgban, Bukarestben és Prágában pedig koprodukcióban, ugyancsak KERO rendezésében hódított.

A Csárdáskirálynő most végre hazatért hosszú útjáról, hogy ismét lenyűgözze a magyar közönséget!

Előadások
ALKOTÓK, SZEREPOSZTÁS
Rendező: KERO®-Kerényi Miklós Gábor

Szereplők:
Szilvia: Fischl Mónika /Bordás Barbara /Lévai Enikő
Edvin: Vadász Zsolt / Boncsér Gergely / Dolhai Attila
Stázi: Szendy Szilvi / Kékkovács Mara
Bóni: Kerényi Miklós Máté /Peller Károly /Laki Péter
Feri bácsi: Földes Tamás/ Sipos Imre
Miska/Alfonz: Faragó András
Leopold Mária: Csere László / Jantyik Csaba
Anhilte: Kállay Bori
Schulteis Arnold: Bálint Ádám / Barkóczi Sándor
Rohnsdorf ezredes: Dézsy Szabó Gábor / Péter Richárd
Kiss, közjegyző: Szegedi Andor

Közreműködik:
A Színház Énekkara
A Színház Balettkara
A Színház Zenekara

Szerzők:
Zeneszerző: Kálmán Imre
Szövegíró: Béla Jenbach
Szövegíró: Leo Stein
Fordító: Gábor Andor
Átdolgozó: Kállai István / KERO® - Kerényi Miklós Gábor

Alkotók és stáb:
Karmester-zenei vezető: Makláry László
Karmester: Dinyés Dániel
Karigazgató: Drucker Péter
Koreográfus-asszisztens: Kiss István Róbert
Játékmester: Bori Tamás
Díszlettervező: Gyarmathy Ágnes
Jelmeztervező: Füzér Anni
Koreográfus: Gesler György

VIDEÓ GALÉRIA
GALÉRIA
Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×