Petőfi Sándor

János vitéz

Színmű

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül” – írja Szerb Antal Petőfi emblematikus művéről, mellyel 1844-ben, huszonegy évesen berobbant az irodalmi életbe, és országosan egy csapásra ismert lett a szélesebb olvasó közönség köreiben.

Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező „műmesének” vagy egy naiv hőséneknek, mely az ókori eposzi hagyományt folytatja: a „magyar Odüsszeiának” – ahogyan Kosztolányi nevezte.
A János vitéz a bábszínházak állandó repertoár-darabja. Kacsóh Pongrác belőle készült dalműve a 20. század első éveiben műfajteremtő volt a magyar operett születésekor. Filmes feldolgozásai közül Jankovics Marcell 1973-ban készült rajzfilmje Petőfi nevét újra ismertté tette a nagyvilágban. Ez a mű továbbra is kötelező olvasmány az általános iskolában – ám Petőfi kultuszát az elmúlt negyven év során egyre kevésbé sikerült életben tartanunk – a színházi világban utoljára a Paál István által rendezett Petőfi-rock keltett országos és nemzetközi visszhangot a hetvenes években. Azóta generációk nőttek fel úgy, hogy a hősiesség és a Szerb Antal által emlegetett „magyar népjelleg” egyre inkább csak negatív értelemben volt szóba hozható.

Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.
Szász Zsolt, a produkció dramaturgja

Előadások
OKT.
8
H
15:00
János vitéz
Nemzeti Nagyszínpad
Nem értékesíthető
 
OKT.
9
K
11:00
János vitéz
Nemzeti Nagyszínpad
Nem értékesíthető
 
ALKOTÓK, SZEREPOSZTÁS
Rendező: Vidnyánszky Attila

Szereplők:
Mátray László m.v.
Szűcs Nelli
Varga József

Közreműködnek:

a Színház – és Filmművészeti Egyetem IV. éves színész hallgatói:
Udvarhölgy: Bach Kata
Francia szakács: Csapó Attila
Huszárkapitány: Janka Barnabás
Kutyafejű tatárfejedelem: -
Szerecsen király: Szabó Erika
A kondérban: Tóth András
Trombitás: Brassai Tóth János
Kormányos: Vecsei Miklós
Hoppmester: Zoltán Áron
Iluska: Zsigmond Emőke

valamint

a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének II. éves hallgatói:
Tündérlány: Vas Judit Gigi
Boszorkány: Roehnelt Zsuzsanna
Óriás csősz: Berettyán Sándor
Rablóvezér: Berettyán Nándor
A dorombnál: Stefánszky István
Udvari bolond: Fülöp Tamás
Francia királylány: Mikecz Estilla
Furulyás lány: Katona Kinga
Szomszéd kislány: Nagy Johanna
Követ: Kovács András
Bábok mozgatója: Barta Ágnes
Ostoros legény: Bordás Roland
Jancsi nevelőanyja: Ács Eszter
A török basa fia: Kránicz Richárd
Kobzos legény: Krausz Gergő

Zeneszerző: Szarka Tamás
Koreográfus: Berecz István
Díszlet- és jelmeztervező: Olekszandr Bilozub
Ügyelő: Dobos Gábor, Lovass Ági
Súgó: Kónya Gabi
Rendezőasszisztens: Herpai Rita

Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×