Isten ostora

Bánffy Miklós: A nagyúr című műve alapján

Színmű

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Ha végignézünk a jelenen, azt látjuk, hogy a világban oda-vissza hullámzásban mozognak egész népek, hiszen vendégmunkások milliói özönlenek egyik földrészről, országból a másikba. Háborúk, polgárháborúk, éhínségek miatt emberek százezrei kénytelenek elmenekülni hazájukból, új hazát, menedéket keresve. A „Kelet” és a „Nyugat” drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük – megint. Ebben a keveredésben meg tudjuk-e őrizni a lényegünket, a gyökereinket vagy az eljövendő világ rákényszerít majd bennünket, hogy az együttélés érdekében feladjuk nemzeti identitásunkat? És nem csak mi, mások is. Izgalmas kérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni – nem csak mi, mások is – a csak ránk (rájuk) jellemzőt, és lehet-e megértés a kultúrák között” – fogalmaz Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője, akit a kultúrák keveredésében az etnikai identitás megőrzésének kérdése is foglalkoztat.

Ezekhez a gondolatokhoz keresett olyan művet, amely nem a máról szól, hanem történeti távlatokban képes láttatni ezt a kérdést, és azt, hogy a személyiség, a hős milyen szerepet játszik a történelemben. Így esett a választása a 20. század első felének egyik jelentős alakjának, Bánffy Miklósnak a drámájára, a hun Attiláról szóló A nagyúrra, amely a népvándorlás korát idézi. „Ahogy olvasom a »Nagy Úr«-at, megújul a kor, melynél mozgalmasabbat és a helyét kereső emberiségre jellemzőbbet nem látott a világ” – írta Bánffy 1912-es darabjáról Tamási Áron. A történetben Mikolt gót hercegnőt Attila tudta nélkül ejtik foglyul alattvalói, rejtegetnék is előle, „mert szép a lány”, de a két királyi jellemnek egy végső nagy ütközetben, „héjanászban” egymásra kell lelnie...

A szerző Bánffy Miklós (1874–1950), a polihisztor erdélyi gróf korának egyik legkiválóbb államférfija (rövid ideig külügyminiszter is) volt, színházi rendező és operaházi intendáns, harcolt Bartók Béla műveinek bemutatásáért, képzőművészként is alkotott, írt drámákat is. Fő műve a nemrégiben újra kiadott és – már külföldön is – nagy sikert aratott regénytrilógiája, az Erdélyi történet. 1950-ben Budapesten halt meg nyomorban. 2014-ben ünnepeljük Bánffy Miklós születésének 140. évfordulóját – a Nemzeti az elfeledett dráma, A nagyúr bemutatójával.

2 óra 20 perc egy szünettel (a MITEM-en angol felirattal)

Előadások
OKT.
4
Cs
19:00
Isten ostora
Bánffy Miklós: A nagyúr című műve alapján
Nemzeti Nagyszínpad
Több, mint 5 jegy
 
ALKOTÓK, SZEREPOSZTÁS
Rendező: Vidnyánszky Attila

Szereplők:
Attila, nagyúr: Mátray László m.v.
Mikolt: Trokán Anna m.v.
Eiréné, zárdafőnök asszony: Bánsági Ildikó
Berik, gót herceg: Horváth Lajos Ottó
Euthymos archimandrita, bizánci követ: Reviczky Gábor
Zerkon, udvari bohóc: Bodrogi Gyula
Ataulf, gót harcos: Fehér Tibor
Hilárion, a manicheus: Bakos-Kiss Gábor
Kurkut, az oguzok kánja: Farkas Dénes
Főtáltos: Olt Tamás
Sámánasszony: Kanalas Éva m.v.
Püspök: Szatory Dávid
Európé: Mészáros Tibor m.v.
Edek, hírnök: Janka Barnabás e.h.
Detre: Rusznyák Péter e.h.

Díszlet- és jelmeztervező: Olekszandr Bilozub
Dramaturg: Rideg Zsófia
Súgó: Gróf Kati
Ügyelő: Géczy István, Lencsés István
Rendezőasszisztens: Herpai Rita

VIDEÓ GALÉRIA
Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×